King's Kross

Október 25.

/Elkezdődött otthon/

Leporoltam a farmeromat, majd kiléptem az ajtón. Anya utánunk bezárta egy egyszerű varázslattal.
- Bárcsak én is használhatnám a pálcám... - mondtam, de inkább magamnak, mint másnak.
- Nem sokára - vigasztalt Anya. - Megvannak a jegyek?
- Meg-meg - lebegtettem meg őket.
- Akkor irány a 9 és 3/4 vágány - utasított kedvesen.
Apa már feltette a poggyászt a vonatra, és az ajtó előtt állt, amikor megérkeztünk.
- Végre megjöttek a hölgyek - mosolyodott el - Foglaltam kabint. Bár mondjuk, ez nem olyan lényeges procedúra, hogy gyakorlatilag csak mi leszünk a vonaton.
Apu felsegítette Anyut a vonatra, majd utána a kezemért nyúlt, hogy engem is felsegítsen. Körülnéztem a vonaton, és maga alá vett az izgalom.
- Hol ülünk? - kérdeztem Apát, amikor már ő is feljött.
- Balra a második - mutatta.
- Ülhetek az ablak mellé? - néztem rá angyalian.
- Azt hiszem már elfoglalta valaki más - láttam rajta, hogy alig tudta visszatartani a mosolyát, úgyhogy elkezdtem gyanakodni. És amikor benyitottam a kabinba a Sikoly ugrott elém. Nem ijedtem meg. Nemcsak azért nem, mert nem vagyok félős, hanem mert a Sikoly fél másodpercen belül elkezdett vihogni. Levette a maszkját, és ki volt mögötte...
- Arawn! - ugrottam a nyakába.
- Meglepetés - ölelt meg. Már annyival magasabb volt, hogy simán felemelt a magasba, ahogy magához szorított.
- Gyerekek, bemehetnénk? - kérdezte Apa.
- Persze - tett le Arawn, és puszit nyomott a homlokomra. Majd leült az ablak mellé.
- Oda én szerettem volna ülni - húztam el a számat.
- Velem szemben is ablak mellé ülnél - vigyorgott. Pontosan tudta, hogy utálok a menettel háttal ülni. Elindult a vonat, és mivel álltam, ráestem Arawnra. - Au!
- Bocsánatot kérnék, ha nem a Te hibádból estem volna Rád - csúsztam le mellé.
- Az én hibámból? - fojtotta el a kitörő nevetést Arawn, és megpróbált sértettséget játszani (megjegyezném, nem túl sok sikerrel).
- Igen - mondtam teljesen nyugodtan.
- Srácok, könyörgök... Még nem vagytok 5 perce se összezárva, és máris ölitek egymást - sóhajtott Apa. - Mit fogtok csinálni Roxfortban?
- Apa, mi így mutatjuk ki a szeretetünket - vontam vállat, mire csak forgatta a szemét.
- Voltál a Házban? - fordult felém Arawn.
- Igen - bólintottam. - Meglocsoltam mindent, és leporoltam a képeket is. Tiszta és rendes.
Arawn rám mosolygott. Szeretem ezt a mosolyát. Odadőltem hozzá, mire ő átkarolt. Behunytam a szemem.
- Hiányoztál, Llewella - súgta a hajamba. Elmosolyodtam.
- Te is nekem, Arawn - válaszoltam, és miközben ő a hajamat simogatta, álomba zuhantam.

/Folytatódik a Roxfortban/

A 9 és 3/4 vágányról indul a Roxfort Expressz. Le ne merje késni!